Miért káros az idolokra nézve a közös kollégiumban való élet?

A "Korea Times"-nak adott egy interjút egy K-Pop kutató és egy koreai zenekritikus, akik azt magyarázták el, hogy miért gondolják rossz döntésnek, hogy a gyakornokoknak és a kezdő idoloknak kötelező kollégiumokban élnie. Manapság annyira természetesnek vesszük ezt a dolgot, hogy néhány dologba talán bele sem gondolunk, hiszen a legtöbb rajongó szerintem nem is emlékszik arra, hogy mikortól is van ez a rendszer, természetesnek vesszük ezt a dolgot. Néhány idol szereti a közös életet a csapatával, míg vannak, akik kevésbé. Az viszont tény, hogy az ügynökség jár a legjobban a közös dorm-mal, hiszen a gyakornokok, idolok egy helyen vannak és nem kell őket külön vigyázni, felügyelni vagy éppen összeszedni őket -ez főleg akkor a legjobb, ha szoros a menetrend-, de mit mondanak erről a K-Pop szakértői? 

A 2020-ban debütált Enhypen nevű fiúcsapat kollégiumi szobája

A legtöbb pszichológiai szakember egyet ért abban, hogy bárkivel bármennyire is egészséges a kapcsolatunk mindenkinek kell személyes tér és idő, főleg, ahogy egyre jobban felnővünk. Azoknak a gyakornokoknak és idoloknak, akik kollégiumban élnek, ez szinte lehetetlen. Együtt dolgoznak, esznek, élnek és gyakran ugyan abban a szobában is alszanak. Amellett, hogy szinte a nap minden percében együtt vannak az ügynökség a társasági életüket is szabályozhatja, legyen szó a szabadidő hiányáról vagy a randevú megtiltásáról. Egyes szakemberek, ezért úgy gondolják, hogy ideje az ügynökségeknek elgondolkodni a kollégiumi rendszer felszámolásáról, vagy pedig ne tegyék kötelezővé a gyakornokok és idoljaik számára. Lee Jong Im, aki kommunikációs professzor és társadalomtudományi kutató, valamint Jung Min Jae az IZM Magazin zenekritikusa osztották meg a gondolataikat, ezzel a témával kapcsolatban. 

Lee Jong Im (balra) és Jung Min Jae (jobbra)

Lee Jong Im már korábban írt a kollégiumi rendszerről az "Idol Trainees’ Sweat and Tears" című könyvében. Szerinte a dorm rendszer egy olyan dolog a K-Popban, ami elhanyagolható, hiszen ez a rendszer magas stresszszinthez vezethet és konfliktusokat okozhat, vagy még rosszabb, a zaklatásnak is nyílt terepet adhat, ez a probléma pedig egyre inkább nyilvánvalóvá válik a K-Pop iparban. Ha azonban a vállalatok mégis ragaszkodnak ehhez a rendszerhez, akkor egy olyan helyet kéne választaniuk, ahol a bálványok a magánéletüket megfelelően megtudják védeni. A szakértő szerint nagyobb szabadságot kellene adniuk a művészeiknek, hogy iskolába tudjanak járni, a családjukkal tudjanak több időt tölteni és találkozhassanak, kapcsolatot alakíthassanak ki a csapatuk tagjain kívül más emberekkel is. "Az ügynökségeknek nem lenne szabad éjjel-nappal felügyelet alatt tartaniuk az énekeseket. Úgy gondolom, hogy nekik is elegendő időt és teret kellene biztosítani, hogy iskolába járhassanak és kapcsolatokat építhessenek ki más emberekkel, mint a bandatársaik" - nyilatkozta Lee Jong Im. 

A professzor azt is elárulta, hogy a gyakornokoknak nagy mértékben el kell nyomniuk önmagukat, hogyha átakarnak lendülni a dolgokon és hogyha egy debütáló csapatba beakarnak kerülni. Ezt a szakértő a koreai mentalitással is magyarázta, hiszen a mai napig úgy vélik a koreaiak, hogy a siker érdekében mindent fel kell áldozniuk. Emiatt is van az, hogy mind a gyakornokok, mind a debütált idolok egyedül maradnak a problémáikkal, mert az ügynökség azt várja el tőlük, hogy a személyes bajaikat, problémáikat oldják meg maguknak. Lee Jong Im úgy véli, hogy a vállalati szabályok gyakran sértik a fiatalok jogait gondoljunk csak a randi tilalomra vagy a telefonok elkobzására és átnézésére. A kutató továbbra is hangsúlyozta, hogy: "Az énekeseket nem szabad megfosztani annak a lehetőségétől, hogy megtanuljanak saját döntéseket hozni és több esélyt kell biztosítani a számukra a kapcsolatépítésre, társasági életre."

Az IZ*ONE nevű lánycsapat kollégiumi szobája

Jung Min Jae zenekritikusnak hasonló a véleménye, mint Lee Jong Im professzornak. A zenekritikus leginkább a brit One Direction fiúcsapatot hozta fel példának, akiknek szilárd a csapatmunkája és szép teljesítményeket értek el, annak ellenére, hogy nem voltak rákényszerítve arra, hogy együtt éljenek egy kollégiumban. Természetesen Jung Min Jae elismerte, hogy vannak/voltak olyan csapatok, akik csak akkor értek el nagyobb sikereket, amikor együtt éltek. Sokan úgy döntöttek, hogy a szükségesnél is hosszabb ideig laknak együtt lássuk csak a Red Velvet esetét, akik közel a 7. évfordulójukhoz döntöttek úgy, hogy elkezdenek kiköltözni a kollégiumból, vagy az APink esete, miután a kollégiumból kiköltöztek, két tag, Chorong és Bomi továbbra is közösen éltek együtt. Ez azonban nem mindig van így, Jung Min Jae a Fin.K.L nevű lánycsapatot hozta fel példának, akik az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején voltak a legnépszerűbb lánycsapat, azonban ők is sokat panaszkodtak utólag, hogy az együtt élés nagyon nehéz. Vagy pedig annak ellenére, hogy szoros, szinte testvéri kapcsolatot ápol Key (SHINee) a csapat többi tagjával úgy fogalmazott, hogy az első kollégiumi időszak "maga volt a pokol és katasztrófa volt". Az idol hozzátette, hogy azután lettek igazán jó barátok a debütálásuk után négy évvel, amikor kiköltöztek abból a kollégiumból. "A kollégiumi élet egyes csapatok sikeréhez járult hozzá, míg más csapatok esetében a tagok kapcsolatát feszegette" - nyilatkozta Jung Min Rae.

A SHINee első kollégiumi szobája

Végezetül a zenekritikus hozzátette, hogy az ügynökségek nagyon rossz dolgokra koncentrálnak, mert ezzel a rendszerrel és a csapatok megalkotásával könnyebben a piacra tudnak dobni egy K-Pop bandát, mint egy szólistát, hiszen a csapatokkal a rajongók mindent megkapnak. Jung Min Jae szerint azonban az idolok karakterépítésére kellene koncentrálniuk, hogy a sikert támogató, és tartós kapcsolatok jöjjenek létre a csapat tagjai között, főleg abban a helyzetben, hogy egyre több a bántalmazó, zaklató botrány. "Egy csapat létrehozása hatékony a vállalatok számára, de költségekkel jár. A nemrégiben felszínre hozott zaklatási botrányok azt mutatják, hogy a tehetséggondozó vállalatoknak az énekesek karakterének a fejlesztésére kellene összpontosítania, hogy figyelmesebbek és együttműködőbbek legyenek" - zárta az interjút a zenekritikus.